szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
szemuveg patern png 2.png
 

A szem legismertebb fénytörési hibái:

Myopia:
A myopia vagyis a rövidlátás azt jelenti, hogy a szóban forgó személy nem lát élesen távolra. Korrekciója minuszos (konkáv) lencsével.

 

 

Hypermetropia:
A hypermetropia túllátást jelent, melynek következtében a páciens közelre nem lát élesen. Korrekciója plusszos (konvex) lencsével.



Asztigmatizmus:
Az asztigmia egy speciális fénytörési hiba. A páciensnek a szemfelszíne nem szabályos gömb alakú, hanem sokkal inkább egy rögbilabdához hasonlít, így elmosódottan lát szinte minden irányban. Korrekciója cilinderes, (tórikus) lencsével. Helytelenül szemtengelyferdülésnek is szokták nevezni. 

 

Presbyopia:
Közismertebb nevén öregszeműség. Idősebb korban a közeli munkavégzéshez, olvasáshoz külön szemüvegre van szükség. Korrekciója általában több szemüveggel történik, mert a szem már nem tud sem közelre sem távolra tökéletesen alkalmaszkodni. Ennek leegyszerűsítése végett találták ki a többfókuszú: bifokális, trifokális vagy multifokális másként progresszív szemüveg lencséket.


 

 

Más tulajdonságok:

Emetropia:
A helyes fénytörés. A szem nyugalmi helyzetében végtelenből jövő párhuzamos sugarak úgy törnek meg, hogy a retinán egyesülnek képpontá.


Anisometropia:
Különböző fénytörésü szem.Ha a két szem fénytörése nagymértékben különböző (azaz ha a két szem rövidlátóságának vagy túllátóságának foka nem azonos) anisometropiáról beszélünk. Aniseiconia esetén a két szemben képződő két kép mérete különbözik.
A betegség oka:A két szemet különbözőképpen érintő szemészeti betegségek (leggyakrabban lencse és szaruhártya problémák) idézik elő az állapotot.
A betegség tünetei:Anisometropia esetén az egyik (beteg) szem látásélessége csökkent. Aniseiconia kettőslátáshoz és így szédüléshez vezet.,


Heteroforia:
Rejtett kancsalság. A két szem néző vonalának egy pontra való összetartása a fúzió. Ha ez a hatás megbomlik bármi okból, akkor beszélünk heterofóriáról. A kétszemes látást heterofória esetében a fúzió ideiglenesen fenntarthatja, ezért felismerése nehéz.

  • Esophoria. Összetérő helyzet.
  • Exophoria. Széttérő helyzet.
  • Hyperphoria. Felfelé térő helyzet.
  • Cyclophoria. A szemgolyó a nézővonala az orr, vagy a halánték felé gördül.

Kialakulása lehet izom vagy idegi elváltozás okán.

 

Stabizmus:
Nyilván való kancsalság. A strabizmus esetében nincs kétszemes látás a fúzió a hibát nem képes még csak időlegesen sem korrigálni.

  • Ha monokuláris kancsalságról beszélünk, csak az egyik, szem kancsalít. Minden esetben a rosszabb fénytörésü.
  • Ha alternáló kancsal, akkor mind két szem fénytörése lehet jó, de nem tudnak egy idejűleg ugyanarra a pontra fókuszálni, így felváltva kancsalítanak.

 

 

 

A szem legismertebb (a látásban is szerepet játszó) betegségei:

Szürkehályog:
A szürke hályog (cataracta) a szemlencse állományának bizonyos fokú, akár teljes elszürkülését jelenti. Az áttetszőség megszűnése megakadályozza, hogy megfelelő fény jusson a külvilágból a szem belsejébe, a retinára, így homályos látás alakul ki. A fő tünet a lassú, fájdalommentes látásvesztés. A látásélesség csökken, a fényérzékenység nő, mivel a szemlencsében homályok alakulnak ki. A kis kontrasztok nem látszódnak, a beteg mintha ködön át vagy koszos napszemüvegen át nézne. Kettős látás alakul ki, ami a másik szem becsukásával sem tűnik el. A fényforrások körül halók és fényudvarok jelennek meg. A szem sötét-világos adaptációja lelassul, a térlátás romlik. A távollátók kezdetben javulást tapasztalhatnak a közeli tartományban, mert a lencse megvastagszik, és sűrűbbé válik. Ez a javulás azonban nem tart sokáig, mert a látás újra romlani kezd, először a távoli, majd a közeli tartományban is. A homályok minden tartományban csökkentik a látás élességét. A szürke hályog általában az idős korúak betegsége, 60 éves kor felett a gyakorisága ugrásszerűen növekszik. Ez az úgynevezett senilis cataracta. A szürke hályog kialakulásának pontos oka jelenleg nem tisztázott. Bármi okozhatja, ami a szem, vagy a szemlencse sérülésével, károsodásával jár. Így okozhatja:

ionizáló sugárzás,

különösen UV-sugárzás

cukorbetegség gyógyszerek,

például kortizol

szemsérülések vitiligoichthyosis (bőrbetegség)

villámcsapás,

nagyfeszültségű áramütés.

 

Az előrehaladott valamint az érett szürke hályog ugyanakkor a látást súlyosan károsítja. Paradox módon a szürke hályog kezdeti szakaszában előfordulhat a közeli látás javulása is, mivel a szemlencse törőereje a szürke hályog miatt fokozódhat. Később azonban mind a távoli mind a közeli látás romlik. A szürke hályog előrehaladási üteme egyéntől, valamint a kiváltó okoktól függ. Jelenleg a harmadik világban, ahol a szürkehályog-műtét nem elérhető, a vezető vaksági okok egyike. A fejlett világban a modern mikro sebészeti technikával,ultrahangos eljárással történik az eltávolítása. A műtétet műlencse (protézis) beültetésével kombinálják a szemlencse törőerejének pótlása végett. Az intraokuláris lencse hagyományos típusai nem képesek alkalmazkodni; még a fiatal betegek is olvasószemüvegre szorulnak. 2000 óta léteznek olyan típusok, amik egy bizonyos mértékig alkalmazkodni tudnak. Rutinműtétnek számít. A műtétet rendszerint helyi érzéstelenítéssel végzik. Az injekciót a szemgolyó közvetlen közelébe, vagy mögé adják. Ez nemcsak érzéstelenít, hanem a szemmozgató izmokat is lebénítja. Szemcseppel is végeznek érzéstelenítést, de mivel ezzel a szemizmok nem bénulnak le, alkalmazási körük szűkebb. Altatásos műtétet inkább akaratlan szemmozgások, pszichikai zavarok, egyetlen látó szem esetén, vagy a beteg kívánságára végeznek. Ha mindkét szemet műtik, akkor a két szem műtéte között rendszerint négy hetet, de legalább annyit várnak, hogy az első műtött szem begyógyuljon. Erre az anizometrópia elkerülése végett van szükség. Némely esetben elég néhány napot várni. A műtét után antibiotikumokat és gyulladáscsökkentőket adagolnak szemcsepp formájában, hogy megelőzzék a fertőzéseket.A műtét biztonságosnak számít, a legtöbb komplikáció ritka.

Zöldhályog:

Bár a zöldhályog gyógyíthatatlan, és megelőzni sem tudjuk, ha a kezelését időben elkezdik, az állapotromlás megállítható. Ehhez ismerni kell a zöldhályog tüneteit, valamint a betegség kiváltó okait.

Valójában a zöldhályog nem hályog, hanem egy neurodegeneratív betegség, a szemideghártya (retina) látóidegét alkotó idegrostok (a retinán lévő ganglionsejtek rostjai) pusztulásának, és ezáltal a látóideg fokozatos leépülésének következménye. Ennek hátterében a megemelkedett belső szemnyomás vagy a látóidegfő (a látóidegrostok kilépési helye a retinán) keringési zavara, esetleg a szemnyomás napon belüli szélsőséges ingadozása áll. A zöldhályog előrehaladottságának függvényében, különböző szintű, de mindig visszafordíthatatlan látásromlást eredményez. Amennyiben a retinán képződő információt (ez tulajdonképpen a látás) az agyba szállító látóideg összes rostja elpusztul, beáll a teljes vakság. Világszerte több tízmillió embert érint a zöldhályog, ritkán veleszületett, illetve gyermekkorban is kialakulhat, azonban elsősorban az idősebb korosztályt érinti.

Miért jön létre a kóros szemnyomás?

Ha a csarnokzugi hálózat csatornái elzáródnak, a csarnokzug megtelik folyadékkal (csarnokvíz), ennek hatására a szem belső nyomása megnő. Amikor a szemnyomás folyamatosan vagy visszatérően meghaladja a 22-23 Hgmm határértéket, számítani lehet a zöld hályog kialakulására.

 

Zöldhályog típusai:

A zöldhályog okai alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos glaukómát. Míg előbbi esetében gyakori a családi halmozódás, pontos háttere ugyanakkor nem ismert, a másodlagos glaukómánál a megnövekedő szemnyomás valamilyen betegséghez társul. Ez lehet gyulladás, fizikai sérülés, esetleg daganat. Lassan alakul ki, mert eleinte a csarnokvíz a beszűkült elvezető rendszeren, ha nehezen is, de elszivárog, ezért sokáig tüneteket sem produkál az elváltozás.

  • Nyitott zugú glaukóma (elsődleges): a leggyakoribb zöld hályog, az esetek 90-95 százalékában ezt diagnosztizálják az orvosok. Általában mind a két szemet érinti, de kifejlődhet aszimmetrikusan is. Növeli a kockázatát a jelentős rövidlátás, a cukorbetegség, a családi halmozottság, valamint az időskor. Alattomos betegség, mert nagyon sokáig nem okoz zavaró tüneteket. Nagyon fontos: a zöldhályog nem gyógyítható, viszont szinten tartható. Nem mindegy tehát, hogy mikor kezdődik el a kezelése, hiszen az akkori állapot megőrzésére van a legnagyobb esély, javulást nem lehet számítani. Ezért lényeges, hogy azonnal forduljunk orvoshoz, ha a látótér szélén látótérkiesés jelentkezik, a perifériás látás torzul, majd tovább szűkül a látómező (kialakul a csőlátás), ezt követően a homályos terület a látótér egyre nagyobb részét lefedi. Szintén a nyitott zugú zöld hályogra utalhat a látását kevésbé zavaró, azonban visszatérő fényes körök megjelenése. Vegyük komolyan a tüneteket, mert az évtizedeken keresztül elhanyagolt zöldhályog vaksághoz vezethet!

Már a kisebb panaszok esetén is, a biztonság kedvéért, érdemes ellenőriztetni a szemnyomást.

  • Alacsony nyomású (low tension) glaukóma: jellemzője, hogy a zöldhályog normális szemnyomás mellett alakul ki. Hátterében a túlzottan alacsony vérnyomás áll, emiatt a látóideg vérellátása romlik, ami a látóideg rostjainak károsodásához vezet. Az alacsony nyomású zöldhályog gyakori kísérője a migrén és a fejfájás.

  • Zárt zugú glaukóma (elsődleges): ha a beteg nem kap azonnali kezelést, az elsődleges zárt zugú zöldhályog akár egy nap alatt vakságot okozhat. Ebben az esetben a csarnokzug elzáródása miatt, megszűnik a szemfolyadék keringése, ami rendkívül magas szemnyomást eredményez, ezért a látóidegrostok gyorsan elpusztulnak. Elsősorban az egyébként is szűk csatornazug váltja ki – a folyadék útját a szivárványhártya belógása akadályozza –, de az időskori szemlencse megvastagodás, illetve az erős stressz is növeli a kockázatát. A zárt zugú zöldhályog tünetei néhány óra alatt jelentkeznek: fájdalom, könnyező és vörös szem, erős fejfájás (halánték, homlok), hányinger, kitágult szabálytalan alakú pupilla, szivárványszínű karikák a fényforrások körül, megkeményedő szemgolyó, elhomályosuló szaruhártya, homályos látás. Amennyiben ezeket a panaszokat észleljük, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!

 

A zöld hályog kezelése:

Függetlenül a zöld hályog fajtájától, a betegség kezelése mindenekelőtt a szemnyomás csökkentését jelenti. Ezt általában a csarnokvíz termelődésének visszafogásával és a folyadék intenzívebb elvezetésével lehet megoldani, így megállítható a látóideg további károsodása. Szintén figyelmet kell fordítani a magas szemnyomást kiváltó egyéb okok (pl. betegség) megszüntetésére, és a látóideg vérellátásának javítására. Lényeges a dohányzás abbahagyása, mert ez a szem ereit is beszűkíti. Általános terápia a megfelelő szemcsepp használata, amit az egész életen át alkalmazni kell, hiszen ellenező esetben a zöldhályog tovább romlik. A szemcsepp mellett orális és injekcióval beadható szerek is léteznek, míg a gyógyszeres kezelés mellett sokszor műtéti beavatkozásra is szükség van.

Mit mondanak a tudósok?

Az amerikai Jackson Laboratory kutatói megállapították, hogy a retinán lévő idegsejtekben (ganglionsejtek) az öregedés hatására lecsökkent a nikotinamid-adenin dinukleotid (NAD) mennyisége, ami befolyásolja a sejtek anyagcseréjét és ezáltal energiaszintjét. Ez az egyik oka annak, hogy a sejtek sérülékenyebbek a stresszhatásokkal, így a megnövő szemnyomással szemben. A tudósoknak sikerült bebizonyítani, hogy a B3-vitamin (a NAD előanyaga) segítségével növelhető a NAD szintje, javítható a ganglionsejtek anyagcseréje, így a sejtek kevésbé károsodnak a kóros szemnyomás emelkedés esetén. Kiderült az is, hogy a B3-vitamin génterápiával (nikotinamidbólNAD-ot előállító Nmnat1 enzimmel) történő alkalmazásával, a zöldhályog kialakulása kivédhető, amennyiben a betegség hátterében kimutatható a veleszületett hajlam.

Tudtad?

A glaukóma kifejezés Hippokratésztől ered és a szem (omma) zöldes, kékes, szürke (glaucos) elszíneződésére utal.

 

Hivatkozások:

https://www.vitalitas-magazin.hu/belgyogyaszat/zoldhalyog-oka-tunetei-kezelese

https://www.sciencedaily.com/releases/2017/02/170216143907.htm

https://www.jax.org/news-and-insights/2017/february/vitamin-b3-glaucoma-study

http://wildhealthh.com/hu/pages/1345138

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMHT0027363/

Makuladegeneráció:


A fejlett társadalmakban az időskori látásromlás egyik vezető oka napjainkban az úgynevezett szemfenéki meszesedés, orvosi kifejezéssel makula-degeneráció. Köznyelvi elnevezése valójában helytelen, hiszen egyáltalán nem a szemfenéki erek meszesedése okozza.

A macula - vagy sárgafolt - az éleslátás helye, ez az ideghártya-terület felelős a kép észlelésekor az éles látásért, és ez az a terület, amely olvasóképességünket is biztosítja. A degeneráció elfajulást, e betegségnél az éleslátás helyén az ideghártya sejtjeinek pusztulását jelenti.

A makula-degeneráció kimondottan az idős kor betegsége, s gyógyítása ma még egyáltalán nem, vagy csak részben lehetséges. A makuladegeneráció az időskori látásromlás egyik vezető oka.

Tünetek: 

lassú látásromlásközponti látás romlásaolvasóképesség romlásahirtelen nagyfokú látásromlás.

A makuladegeneráció diagnózisa:

A jellegzetes panaszok és tünetek, valamint a szemfenéki kép alapján nem nehéz a diagnózis felállítása. A korszerű betegség-meghatározáshoz és a differenciál diagnosztika (más, hasonló betegségektől való elkülönítés) megkönnyítésére különböző képalkotó eljárások is az orvos rendelkezésére állnak.

 

Pár példa ezekre:
FLAG vagy fluoreszcens angiográfia:
A vizsgálat során vénás injekcióval festékanyagot juttatnak a szervezetbe, mely néhány másodperc elteltével megjelenik a szemfenéki erekben láthatóvá téve azokat.
A szemfenékről készített fényképsorozat jellegzetességei segítik a betegségek elkülönítését.

OCT: Optikai koherencia tomográfia:
Az eljárás hasonló a már általánosan ismert ultrahang-vizsgálathoz, csak itt egy speciális fénynyaláb segítségével történik a letapogatás.

A retina keresztmetszeti képének megfelelő színes kép jelenik meg a képernyőn. Olyan elváltozások tehetők így láthatóvá, amit a szokásos biomikroszkópos vizsgálattal csak sejteni lehet.

 

A makuladegeneráció okai és tünetei:

Az időskori makula-degeneráció (az angolszász szakirodalomból betűszóként átvéve AMD - age related macular degeneration) két alapvető formában jelentkezik.

Az egyik típusban az éleslátás helyének "kikopása", atrophiája látható, ennek a folyamatnak a hátterében a sejtek elhalása, illetve egyes részeinek pusztulása áll.
Ez a típus az úgynevezett száraz forma. "száraz makula degeneráció"

A beteg lassú, folyamatos látásromlást észlel, melynek fő jellemzője, hogy a központi látás és az olvasóképesség romlik. A beteg jellegzetes panasza, hogy: "Éppen azt nem látom, amire ránézek, nem ismerem föl az arcokat, nem jó az évekig használt olvasószemüveg sem, nagyítót kell használnom, ha ki akarok betűzni valamit."

A másik esetben - ezek az ún. nedves típusú elváltozások - az éleslátás helyén az ideghártya síkja alatti érhártyából kóros érnövekedés indul meg, és áttörve a két réteg közti finom hártyát, az erek betörnek az ideghártyába (retina). A folyamat elején még csak egyszerűen "elfedik" ezt a területet, később azonban az erekből folyadék kiáramlás,vérzés indul meg (ezért nevezik "nedves" formának), majd ez a terület elhegesedik, a központi látás teljes elvesztését okozva. "nedves makula degeneráció"

A betegség kezdetén a panaszok hasonlóak a száraz formánál leírtaknál, a bevérzés megindulását azonban hirtelen bekövetkező és nagyfokú látásromlásként éli meg a beteg.

A betegség valódi oka egyik formánál sem ismert.

Családi halmozódás megfigyelhető a betegeknél, mely genetikai eredetre utal, életmódbeli jellegzetességek - dohányzás, állandó napfényben való munka, vitaminszegény étrend - is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

Kezelés:

Több gyógyító eljárás létezik, de ezeknek éppen sokfélesége mutatja azt, hogy nincs egyetlen jól bevált módszer, amivel a betegség végleg meggyógyítható.


Ennek egyik fő oka az, hogy még nem pontosan ismertek azok a tényezők, amelyek a sejtpusztulást, illetve azok a faktorok, amelyek a kóros erek növekedését elindítják.

Konzervatív terápia:
Az okok tárgyalásánál felsorolt kockázati tényezők kikapcsolását minden betegnek meg kell szívlelnie. Így a dohányzás elhagyását is.

A különböző multivitamin-készítmények mellett ma már többféle, szemre specifikus kombinációjú vitamin is kapható, továbbá elmondható, hogy a természetes zöld és sárga festékanyagot tartalmazó zöldfélék fogyasztásának a vitaminokat kiegészítő jó hatása van.

Invazív terápiák:

1. Injekciók

Intraocularis, azaz a szem belsejébe juttatott injekció:
A beavatkozás során egy speciális, szteroid tartalmú gyógyszert juttatnak a szem üvegtestének terébe, az injekciót kúraszerűen adják. Ez bizonyos esetekben lassíthatja a folyamatot, illetve javulás is elérhető.

2. Lézeres eljárások:

Az úgynevezett nedves típusú elváltozásoknál jöhet szóba a betegségben aktív területek - azaz, ahol a folyamat előrehalad - lézerkezelése, a beteg terület növekedésének megakadályozására. A lézerkezelés célja a fentebb említett kóros érnövekedés elpusztítása. Erre az eljárásra azonban a szemeknek csak néhány százaléka alkalmas.

Nagy várakozás előzte meg azt a néhány éve Magyarországon a Semmelweis Egyetem szemklinikáján is elkezdett speciális beavatkozást (az ún. fotodinámiás terápiát, rövidítve PDT) , amely lényegében a lézerkezelés kiterjesztése. Az eljárás során vénán keresztül olyan anyagot juttatnak a szervezetbe, mely éppen a kóros erekben halmozódik fel, érzékennyé téve azokat a lézerkezelésre. A módszer különös előnye, hogy így biztonsággal megkímélhetőek a még ép területek.

E drága beavatkozás alkalmazásának leginkább az szab határt, hogy igen speciális kritériumok szerint tartható rá egy szem alkalmasnak. Sok esetben a folyamat típusa, vagy esetleg a panaszok jelentkezésekor már igen előrehaladott volta miatt nem jön szóba ez a kezelés.

Szintén lézerrel, annak hőhatását kihasználva lehet kezelni egyes szemeket, az úgynevezett termoterápiával (TTT). A hő hatására lassul a folyamat és a romlás, néha látásjavulás is észlelhető.

Egyes speciális esetekben szóba jöhet az üvegtesti határhártya lézeres megnyitásával a szemfenéki vér lebocsátása.

3. Műtétek:

A betegek látásának javítása érdekében a retinasebészek mindig is próbálkoztak különböző műtéti megoldásokkal, igazán maradandó eredményt adó eljárás mindeddig nem született, időleges javulás azonban elérhető volt.

Napjainkban a műtéti technika lehetővé teszi azt az eljárást, mely során a szemsebész az ideghártyát 360 fokban körbemetszve, majd az alapjáról leválasztva elforgatja, és a még ép retinarészeket fekteti a korábbi beteg terület helyére. Ilyenkor az elforgatott szögnek megfelelően később szemizom műtétre is szükség van, hogy a kép újra egyenes legyen. A gyakorlatban a mérsékelt eredmények miatt ritkán alkalmazzák.

4. Látásjavító segédeszközök:

Azokban az esetekben, amikor az eddig említett beavatkozásokra nem alkalmas a beteg, vagy azok után is látásromlást él meg, esetleg az elért jó eredmény további javítására látásjavító segédeszközök széles választéka áll rendelkezésre.

Ezek igen egyszerű elven működnek: a látott képet akkorára kell felnagyítaniuk, hogy a meglévő ép területek működését kihasználva a páciens újra látásélményhez jusson. Ezen korrekciós forma mértékének a megállapítását az üzletben el tudjuk végezni.

Mivel ez a betegség a centrális látóterületet érinti, az olvasóképesség visszaadása az elsődleges cél. Az egyszerű kézi nagyítótól a világító nagyítókon át, különlegesen csiszolt olvasóléceken keresztül széles a választék. Kézimunkázáshoz, aláíráshoz különböző keretekkel látják el a nagyítókat, így kényelmesebbé téve a használatot. A szemüvegbe épített távcső a tévénézésben, a rátett olvasóelőtét az olvasásban segítheti a beteget. A kifejezetten nagy - több mint tizenkétszeres - nagyítási igényű betegeknél a televízióhoz csatlakoztatott kézi nagyító, az úgynevezett videolupe, illetve a különböző szkennerrel ellátott projektorok segíthetnek.

Ezeknek az eszközöknek a használata elszántságot és bizonyos szellemi frissességet, valamint nagy türelmet igényel, mert egy egészen új típusú olvasást kell megtanulnia a páciensnek.

Mivel a jó általános állapotú, szellemileg friss idős embereknél az olvasás kiemelt szerepet játszik a szórakozásban, ismeretszerzésben, az időskori makula-degeneráció gyógyítása nagymértékben javíthatja életminőségüket, visszaadva önállóságukat, kedves időtöltésüket.

Hivatkozások:

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/makuladegeneracio/415

Egyéb betegségek melyek hatással lehetnek látására vagy módosíthatják dioptriáit:

Diabétesz - cukorbetegség:

Magas vérnyomás:

Arteritis temporalis:

A vascularis (érgyulladás) eredetű fejfájások közt legtöbbször jól elkülöníthető az arteritis temporalis, melyet óriássejtes arteritisnek is neveznek. Ez aránylag ritka, ma immun eredetűnek tartott specifikus érgyulladás, mely elsősorban a koponya érrendszerének gyulladásos megbetegedése, valójában azonban álltalános megbetegedés. Az erek "gócos" gyulladása, mely az erek falának bizonyos területein megjelenő óriássejtek keletkezésével jár, főleg a feji fő verőér rendszer ereiben.

Megejelenése és tünetei

Típusos alakjában elsősorban az artéria temporalis gyulladását és ennek az érnek a fájdalmasságát okozza. 60 éves kornál korábbi megjelenése ritka. Polimialgiás tüneteket okoz, temporalis fejfájást, látászavart. A betegek a rágásban kifáradnak, a rágás bizonyos idő alatt fájdalmassá válik, az arteritis temporalisban szenvedő idős férfiak nem képesek kalapot viselni a halántéktáj fájdalmassága miatt.

Betegség lefolyása

A vérsejtsüllyedés gyorsult, globulinszaporulat is kimutatható. A betegség bevezetője az esetek több ségében az ún. polimialgia reumatic a szindróma. Ez rossz közérzettel, hőemelkedéssel vagy lázzal, fogyással, csont és izomfájdalmakkal járó megbetegedés, mely már 40 éves korban kezdődik. A beteg izmai merevségéről, fájdalmas fáradtságról panaszkodik, a jellemző egy vagy kétoldali halántéktáji fájdalom később keletkezik.

Az arteritis temporalis fájdalma legtöbbször rohamok formáját ölti. A fájdalom kisugárzik a homlok és a tarkó felé, néha a fogakba és a fülbe terjed. Hasogató, lüktető fájdalom, amely órákig tart, naponta többször, éjszaka is kínozza a beteget. Meleg, máskor alkoholfogyasztás is szerepel a roham kiváltásában. A beteg oldalon az artéria temporalis kanyargós lefutású, kiemelkedik, nem lüktet, rajta néha érzékeny, apró csomócskák tapinthatók, környezete is duzzadt, felette a bőr piros lehet.

Kísérő tünetek

A betegséget kísérő szemtünetek vakságot is okozhatnak, mely néha csak átmeneti. Diplopia, izombénulás előfordulása is ismeretes. Idősebb emberen amaurosis fugax megjelenése elsősorban arteritis temporalis gyanúját kelti. A carotiskeringés elégtelenségének következménye a rágóizmok gyors kimerülése is. A betegségnek természetesen vannak enyhe, rejtett formái is, ezekben csak az általános tünetek mutatkoznak.

A diagnózis biztonsággal a kanyargós, nyomásra fájdalmas, csomós temporális vagy occipitalis artériákról és ezek hisztológiai vizsgálatából állapítható meg. Jellemző a panaszok gyors javulása kortikoszteroidok hatására.

Halántéki fájást is okozhat a migrén

Halántéki fejfájást okozhat a migrén, a trigeminusneuralgia, sőt ideges állapot is. Idült migrén egyes eseteiben az azonos oldali artéria temporalis superficialis duzzadása és kanyargós lefutása szintén megfigyelhető. A fájdalom nagyjából az ér lefutása és elágazása, mentén terjedhet, és ezekben az esetekben az artéria temporalis törzsének lekötése és átmetszése gyógyulást hozhat. E migréneseteket, melyekben a fájdalom ergotamintartaráttal mindig megszüntethető, az általános tünetek hiánya is elkülöníti a valódi arteritis temporalistól.

Arteritis temporalis

A carotis externa ágaira is kiterjedő polyarteritis nodosa fiatalkorban meginduló betegség, amely súlyosabb általános tüneteket okoz, lázzal, eosinophiliával, vesebántalommal, hypertonia val és idegrendszeri tünetekkel, neuritisekkel jár. A szövettani lelet hasonlíthat az arteritis temporalis szövettani képéhez, de óriássejtek nincsenek és legtöbbször megtaláljuk a jellemző göböket. Néha angiokardiográfia is felhasználható a diagnózisban.

Hisztamin injekciójával az arteritis temporalis fájdalmát is ki lehet váltani. Ilyenkor a Horton-féle hisztaminfejfájástól vagy más vascularis „cluster “fejfájásoktól kell e betegséget elkülöníteni. Ebben is elsősorban a kanyargós, heges, csomós, fájdalmas, nem pulzáló artéria tapintása, a gyorsult süllyedés és a fehérjekép változása segít. Mindez cluster fejfájásokban nem található meg.