Myopia:

A myopia, vagyis a rövidlátás azt jelenti, hogy a szóban forgó személy nem lát élesen távolra. Korrekciója mínuszos (konkáv) lencsével.
 

 

Hypermetropia:

A hypermetropia túllátást jelent, melynek következtében a páciens közelre nem lát élesen. Korrekciója pluszos (konvex) lencsével.

Asztigmatizmus:

Az asztigmia egy speciális fénytörési hiba. A páciensnek a szemfelszíne nem szabályos gömb alakú, hanem sokkal inkább egy rögbilabdához hasonlít, így elmosódottan lát szinte minden irányban. Korrekciója cilinderes (tórikus) lencsével. Helytelenül szemtengelyferdülésnek is szokták nevezni. 

 

Presbyopia:

Közismertebb nevén öregszeműség. Idősebb korban a közeli munkavégzéshez, olvasáshoz külön szemüvegre van szükség. Korrekciója általában több szemüveggel történik, mert a szem már nem tud sem közelre, sem távolra tökéletesen alkalmazkodni. Ennek leegyszerűsítése végett találták ki a többfókuszú: bifokális, trifokális vagy multifokális, másként progresszív szemüveglencséket.

Emetropia:

A helyes fénytörés. A szem nyugalmi helyzetében végtelenből jövő párhuzamos sugarak úgy törnek meg, hogy a retinán egyesülnek képponttá.

 

Anisometropia:

Különböző fénytörésű szem. Ha a két szem fénytörése nagymértékben különböző (azaz ha a két szem rövidlátóságának vagy túllátóságának foka nem azonos), anisometropiáról beszélünk. Aniseiconia esetén a két szemben képződő két kép mérete különbözik.
A betegség oka: a két szemet különbözőképpen érintő szemészeti betegségek (leggyakrabban lencse és szaruhártya problémák) idézik elő az állapotot.
A betegség tünetei: anisometropia esetén az egyik (beteg) szem látásélessége csökkent. Aniseiconia kettőslátáshoz és így szédüléshez vezet.

 

Heteroforia:

Rejtett kancsalság. A két szem néző vonalának egy pontra való összetartása a fúzió. Ha ez a hatás megbomlik bármi okból, akkor beszélünk heterofóriáról. A kétszemes látást heterofória esetében a fúzió ideiglenesen fenntarthatja, ezért felismerése nehéz.

​

• Esophoria: összetérő helyzet

• Exophoria: széttérő helyzet

• Hyperphoria: felfelé térő helyzet

• Cyclophoria: a szemgolyó nézővonala az orr vagy a halánték felé gördül

​​

Kialakulása lehet izom vagy idegi elváltozás okán.

​

Stabizmus:

Nyilvánvaló kancsalság. A strabizmus esetében nincs kétszemes látás, a fúzió a hibát nem képes még csak időlegesen sem korrigálni.

• Ha monokuláris kancsalságról beszélünk, csak az egyik szem kancsalít, minden esetben a rosszabb fénytörésű.

• Ha alternáló kancsal, akkor mindkét szem fénytörése lehet jó, de nem tudnak egyidejűleg ugyanarra a pontra fókuszálni, így felváltva kancsalítanak.

​

A szem legismertebb (a látásban is szerepet játszó) betegségei:

 

Szürkehályog:

A szürkehályog (cataracta) a szemlencse állományának bizonyos fokú, akár teljes elszürkülését jelenti. Az áttetszőség megszűnése megakadályozza, hogy megfelelő fény jusson a külvilágból a szem belsejébe, a retinára, így homályos látás alakul ki. A fő tünet a lassú, fájdalommentes látásvesztés. A látásélesség csökken, a fényérzékenység nő, mivel a szemlencsében homályok alakulnak ki. A kis kontrasztok nem látszódnak, a beteg mintha ködön át vagy koszos napszemüvegen át nézne. Kettőslátás alakul ki, ami a másik szem becsukásával sem tűnik el. A fényforrások körül halók és fényudvarok jelennek meg. A szem sötét-világos adaptációja lelassul, a térlátás romlik. A távollátók kezdetben javulást tapasztalhatnak a közeli tartományban, mert a lencse megvastagszik és sűrűbbé válik. Ez a javulás azonban nem tart sokáig, mert a látás újra romlani kezd, először a távoli, majd a közeli tartományban is. A homályok minden tartományban csökkentik a látás élességét. A szürkehályog általában az időskorúak betegsége, 60 éves kor felett a gyakorisága ugrásszerűen növekszik. Ez az úgynevezett senilis cataracta. A szürkehályog kialakulásának pontos oka jelenleg nem tisztázott. Bármi okozhatja, ami a szem vagy a szemlencse sérülésével, károsodásával jár.

Így okozhatja:​

ionizáló sugárzás, különösen UV-sugárzás

cukorbetegség gyógyszerek, például kortizol

szemsérülések vitiligoichthyosis (bőrbetegség)

villámcsapás

nagyfeszültségű áramütés

 

Az előrehaladott, valamint az érett szürkehályog ugyanakkor a látást súlyosan károsítja. Paradox módon a szürkehályog kezdeti szakaszában előfordulhat a közeli látás javulása is, mivel a szemlencse törőereje a szürkehályog miatt fokozódhat. Később azonban mind a távoli, mind a közeli látás romlik. A szürkehályog előrehaladási üteme egyéntől, valamint a kiváltó okoktól függ. Jelenleg a harmadik világban, ahol a szürkehályog-műtét nem elérhető, a vezető vaksági okok egyike. A fejlett világban a modern mikrosebészeti technikával, ultrahangos eljárással történik az eltávolítása. A műtétet műlencse (protézis) beültetésével kombinálják a szemlencse törőerejének pótlása végett. Az intraokuláris lencse hagyományos típusai nem képesek alkalmazkodni, még a fiatal betegek is olvasószemüvegre szorulnak. 2000 óta léteznek olyan típusok, amik egy bizonyos mértékig alkalmazkodni tudnak. Rutinműtétnek számít. A műtétet rendszerint helyi érzéstelenítéssel végzik. Az injekciót a szemgolyó közvetlen közelébe, vagy mögé adják. Ez nemcsak érzéstelenít, hanem a szemmozgató izmokat is lebénítja. Szemcseppel is végeznek érzéstelenítést, de mivel ezzel a szemizmok nem bénulnak le, alkalmazási körük szűkebb. Altatásos műtétet inkább akaratlan szemmozgások, pszichikai zavarok, egyetlen látó szem esetén, vagy a beteg kívánságára végeznek. Ha mindkét szemet műtik, akkor a két szem műtéte között rendszerint négy hetet, de legalább annyit várnak, hogy az első műtött szem begyógyuljon. Erre az anizometrópia elkerülése végett van szükség. Némely esetben elég néhány napot várni. A műtét után antibiotikumokat és gyulladáscsökkentőket adagolnak szemcsepp formájában, hogy megelőzzék a fertőzéseket. A műtét biztonságosnak számít, a legtöbb komplikáció ritka.

 

Zöldhályog:

Bár a zöldhályog (glaucoma) gyógyíthatatlan és megelőzni sem tudjuk, ha a kezelését időben elkezdik, az állapotromlás megállítható. Ehhez ismerni kell a zöldhályog tüneteit, valamint a betegség kiváltó okait.

Valójában a zöldhályog nem hályog, hanem egy neurodegeneratív betegség, a szemideghártya (retina) látóidegét alkotó idegrostok (a retinán lévő ganglionsejtek rostjai) pusztulásának és ezáltal a látóideg fokozatos leépülésének következménye. Ennek hátterében a megemelkedett belső szemnyomás vagy a látóidegfő (a látóidegrostok kilépési helye a retinán) keringési zavara, esetleg a szemnyomás napon belüli szélsőséges ingadozása áll. A zöldhályog előrehaladottságának függvényében különböző szintű, de mindig visszafordíthatatlan látásromlást eredményez. Amennyiben a retinán képződő információt (ez tulajdonképpen a látás) az agyba szállító látóideg összes rostja elpusztul, beáll a teljes vakság. Világszerte több tízmillió embert érint a zöldhályog, ritkán veleszületett, illetve gyermekkorban is kialakulhat, azonban elsősorban az idősebb korosztályt érinti.

 

Miért jön létre a kóros szemnyomás?

Ha a csarnokzugi hálózat csatornái elzáródnak, a csarnokzug megtelik folyadékkal (csarnokvíz), ennek hatására a szem belső nyomása megnő. Amikor a szemnyomás folyamatosan vagy visszatérően meghaladja a 22-23 Hgmm határértéket, számítani lehet a zöldhályog kialakulására.

 

Zöldhályog típusai:

A zöldhályog okai alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos glaucomát. Míg előbbi esetében gyakori a családi halmozódás, pontos háttere ugyanakkor nem ismert, a másodlagos glaucománál a megnövekedő szemnyomás valamilyen betegséghez társul. Ez lehet gyulladás, fizikai sérülés, esetleg daganat. Lassan alakul ki, mert eleinte a csarnokvíz a beszűkült elvezető rendszeren, ha nehezen is, de elszivárog, ezért sokáig tüneteket sem produkál az elváltozás.

• Nyitott zugú glaucoma (elsődleges): a leggyakoribb zöldhályog, az esetek 90-95 százalékában ezt diagnosztizálják az orvosok. Általában mind a két szemet érinti, de kifejlődhet asszimmetrikusan is. Növeli a kockázatát a jelentős rövidlátás, a cukorbetegség, a családi halmozottság, valamint az időskor. Alattomos betegség, mert nagyon sokáig nem okoz zavaró tüneteket. Nagyon fontos: a zöldhályog nem gyógyítható, viszont szinten tartható. Nem mindegy tehát, hogy mikor kezdődik el a kezelése, hiszen az akkori állapot megőrzésére van a legnagyobb esély, javulásra nem lehet számítani. Ezért lényeges, hogy azonnal forduljunk orvoshoz, ha a látótér szélén látótérkiesés jelentkezik, a perifériás látás torzul, majd tovább szűkül a látómező (kialakul a csőlátás), ezt követően a homályos terület a látótér egyre nagyobb részét lefedi. Szintén a nyitott zugú zöldhályogra utalhat a látását kevésbé zavaró, azonban visszatérő fényes körök megjelenése. Vegyük komolyan a tüneteket, mert az évtizedeken keresztül elhanyagolt zöldhályog vaksághoz vezethet!

Már a kisebb panaszok esetén is, a biztonság kedvéért, érdemes ellenőriztetni a szemnyomást.

• Alacsony nyomású (low tension) glaucoma: jellemzője, hogy a zöldhályog normális szemnyomás mellett alakul ki. Hátterében a túlzottan alacsony vérnyomás áll, emiatt a látóideg vérellátása romlik, ami a látóideg rostjainak károsodásához vezet. Az alacsony nyomású zöldhályog gyakori kísérője a migrén és a fejfájás.

• Zárt zugú glaucoma (elsődleges): ha a beteg nem kap azonnali kezelést, az elsődleges zárt zugú zöldhályog akár egy nap alatt vakságot okozhat. Ebben az esetben a csarnokzug elzáródása miatt megszűnik a szemfolyadék keringése, ami rendkívül magas szemnyomást eredményez, ezért a látóidegrostok gyorsan elpusztulnak. Elsősorban az egyébként is szűk csatornazug váltja ki – a folyadék útját a szivárványhártya belógása akadályozza –, de az időskori szemlencse megvastagodása, illetve az erős stressz is növeli a kockázatát. A zárt zugú zöldhályog tünetei néhány óra alatt jelentkeznek: fájdalom, könnyező és vörös szem, erős fejfájás (halánték, homlok), hányinger, kitágult és szabálytalan alakú pupilla, szivárványszínű karikák a fényforrások körül, megkeményedő szemgolyó, elhomályosuló szaruhártya, homályos látás. Amennyiben ezeket a panaszokat észleljük, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!

 

A zöldhályog kezelése:

Függetlenül a zöldhályog fajtájától, a betegség kezelése mindenekelőtt a szemnyomás csökkentését jelenti. Ezt általában a csarnokvíz termelődésének visszafogásával és a folyadék intenzívebb elvezetésével lehet megoldani, így megállítható a látóideg további károsodása. Szintén figyelmet kell fordítani a magas szemnyomást kiváltó egyéb okok (pl. betegség) megszüntetésére és a látóideg vérellátásának javítására. Lényeges a dohányzás abbahagyása, mert ez a szem ereit is beszűkíti. Általános terápia a megfelelő szemcsepp használata, amit egész életen át alkalmazni kell, hiszen ellenkező esetben a zöldhályog tovább romlik. A szemcsepp mellett orális és injekcióval beadható szerek is léteznek, míg a gyógyszeres kezelés mellett sokszor műtéti beavatkozásra is szükség van.

 

Mit mondanak a tudósok?

Az amerikai Jackson Laboratory kutatói megállapították, hogy a retinán lévő idegsejtekben (ganglionsejtek) az öregedés hatására lecsökkent a nikotinamid-adenin dinukleotid (NAD) mennyisége, ami befolyásolja a sejtek anyagcseréjét és ezáltal energiaszintjét. Ez az egyik oka annak, hogy a sejtek sérülékenyebbek a stresszhatásokkal, így a megnövő szemnyomással szemben. A tudósoknak sikerült bebizonyítani, hogy a B3-vitamin (a NAD előanyaga) segítségével növelhető a NAD szintje, javítható a ganglionsejtek anyagcseréje, így a sejtek kevésbé károsodnak a kóros szemnyomás emelkedés esetén. Kiderült az is, hogy a B3-vitamin génterápiával (nikotinamidból NAD-ot előállító Nmnat1 enzimmel) történő alkalmazásával, a zöldhályog kialakulása kivédhető, amennyiben a betegség hátterében kimutatható a veleszületett hajlam.

Tudtad?

A glaucoma kifejezés Hippokratésztől ered és a szem (omma) zöldes, kékes, szürke (glaucos) elszíneződésére utal.

 

Hivatkozások:

https://www.vitalitas-magazin.hu/belgyogyaszat/zoldhalyog-oka-tunetei-kezelese

https://www.sciencedaily.com/releases/2017/02/170216143907.htm

https://www.jax.org/news-and-insights/2017/february/vitamin-b3-glaucoma-study

http://wildhealthh.com/hu/pages/1345138

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMHT0027363/

​

​

Makuladegeneráció:

A fejlett társadalmakban az időskori látásromlás egyik vezető oka napjainkban az úgynevezett szemfenéki meszesedés, orvosi kifejezéssel makuladegeneráció. Köznyelvi elnevezése valójában helytelen, hiszen egyáltalán nem a szemfenéki erek meszesedése okozza.

A macula - vagy sárgafolt - az éleslátás helye, ez az ideghártya-terület felelős a kép észlelésekor az éleslátásért és ez az a terület, amely olvasóképességünket is biztosítja. A degeneráció elfajulást, e betegségnél az éleslátás helyén az ideghártya sejtjeinek pusztulását jelenti.

A makuladegeneráció kimondottan az időskor betegsége, s gyógyítása ma még egyáltalán nem vagy csak részben lehetséges. A makuladegeneráció az időskori látásromlás egyik vezető oka.

​

Tünetek: 

lassú látásromlás, központi látás romlása, olvasóképesség romlása, hirtelen nagyfokú látásromlás

​

A makuladegeneráció diagnózisa:

A jellegzetes panaszok és tünetek, valamint a szemfenéki kép alapján nem nehéz a diagnózis felállítása. A korszerű betegség-meghatározáshoz és a differenciál-diagnosztika (más, hasonló betegségektől való elkülönítés) megkönnyítésére különböző képalkotó eljárások is az orvos rendelkezésére állnak.

 

Pár példa ezekre:
FLAG vagy fluoreszcens angiográfia:
A vizsgálat során vénás injekcióval festékanyagot juttatnak a szervezetbe, mely néhány másodperc elteltével megjelenik a szemfenéki erekben láthatóvá téve azokat.
A szemfenékről készített fényképsorozat jellegzetességei segítik a betegségek elkülönítését.

OCT - optikai koherencia tomográfia:
Az eljárás hasonló a már általánosan ismert ultrahang-vizsgálathoz, csak itt egy speciális fénynyaláb segítségével történik a letapogatás.

A retina keresztmetszeti képének megfelelő színes kép jelenik meg a képernyőn. Olyan elváltozások tehetők így láthatóvá, amit a szokásos biomikroszkópos vizsgálattal csak sejteni lehet.

​

 

A makuladegeneráció okai és tünetei:

Az időskori makuladegeneráció (az angolszász szakirodalomból betűszóként átvéve AMD - age related macular degeneration) két alapvető formában jelentkezik.

Az egyik típusban az éleslátás helyének "kikopása", atrophiája látható, ennek a folyamatnak a hátterében a sejtek elhalása, illetve egyes részeinek pusztulása áll.
Ez a típus az úgynevezett száraz forma. "száraz makuladegeneráció"

A beteg lassú, folyamatos látásromlást észlel, melynek fő jellemzője, hogy a központi látás és az olvasóképesség romlik. A beteg jellegzetes panasza, hogy: "Éppen azt nem látom, amire ránézek, nem ismerem föl az arcokat, nem jó az évekig használt olvasószemüveg sem, nagyítót kell használnom, ha ki akarok betűzni valamit."

A másik esetben - ezek az ún. nedves típusú elváltozások - az éleslátás helyén az ideghártya síkja alatti érhártyából kóros érnövekedés indul meg és áttörve a két réteg közti finom hártyát, az erek betörnek az ideghártyába (retina). A folyamat elején még csak egyszerűen "elfedik" ezt a területet, később azonban az erekből folyadék-kiáramlás, vérzés indul meg (ezért nevezik "nedves" formának), majd ez a terület elhegesedik, a központi látás teljes elvesztését okozva. "nedves makuladegeneráció"

A betegség kezdetén a panaszok hasonlóak a száraz formánál leírtaknál, a bevérzés megindulását azonban hirtelen bekövetkező és nagyfokú látásromlásként éli meg a beteg.

A betegség valódi oka egyik formánál sem ismert.

Családi halmozódás megfigyelhető a betegeknél, mely genetikai eredetre utal, életmódbeli jellegzetességek - dohányzás, állandó napfényben való munka, vitaminszegény étrend - is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

​

Kezelés:

Több gyógyító eljárás létezik, de ezeknek éppen sokfélesége mutatja azt, hogy nincs egyetlen jól bevált módszer, amivel a betegség végleg meggyógyítható.

Ennek egyik fő oka az, hogy még nem pontosan ismertek azok a tényezők, amelyek a sejtpusztulást, illetve melyek azok a faktorok, amelyek a kóros erek növekedését elindítják.

Konzervatív terápia:
Az okok tárgyalásánál felsorolt kockázati tényezők kikapcsolását minden betegnek meg kell szívlelnie. Így a dohányzás elhagyását is.

A különböző multivitamin-készítmények mellett ma már többféle, szemre specifikus kombinációjú vitamin is kapható, továbbá elmondható, hogy a természetes zöld és sárga festékanyagot tartalmazó zöldfélék fogyasztásának a vitaminokat kiegészítő jó hatása van.

Invazív terápiák:

1. Injekciók

Intraocularis, azaz a szem belsejébe juttatott injekció:
A beavatkozás során egy speciális, szteroid tartalmú gyógyszert juttatnak a szem üvegtestének terébe, az injekciót kúraszerűen adják. Ez bizonyos esetekben lassíthatja a folyamatot, illetve javulás is elérhető.

2. Lézeres eljárások:

Az úgynevezett nedves típusú elváltozásoknál jöhet szóba a betegségben aktív területek - azaz, ahol a folyamat előrehalad - lézerkezelése, a beteg terület növekedésének megakadályozására. A lézerkezelés célja a fentebb említett kóros érnövekedés elpusztítása. Erre az eljárásra azonban a szemeknek csak néhány százaléka alkalmas.

Nagy várakozás előzte meg azt a néhány éve Magyarországon a Semmelweis Egyetem szemklinikáján is elkezdett speciális beavatkozást (az ún. fotodinámiás terápiát, rövidítve PDT), amely lényegében a lézerkezelés kiterjesztése. Az eljárás során vénán keresztül olyan anyagot juttatnak a szervezetbe, mely éppen a kóros erekben halmozódik fel, érzékennyé téve azokat a lézerkezelésre. A módszer különös előnye, hogy így biztonsággal megkímélhetőek a még ép területek.

E drága beavatkozás alkalmazásának leginkább az szab határt, hogy igen speciális kritériumok szerint tartható rá egy szem alkalmasnak. Sok esetben a folyamat típusa, vagy esetleg a panaszok jelentkezésekor már igen előrehaladott volta miatt nem jön szóba ez a kezelés.

Szintén lézerrel, annak hőhatását kihasználva lehet kezelni egyes szemeket, az úgynevezett termoterápiával (TTT). A hő hatására lassul a folyamat és a romlás, néha látásjavulás is észlelhető.

Egyes speciális esetekben szóba jöhet az üvegtesti határhártya lézeres megnyitásával a szemfenéki vér lebocsátása.

3. Műtétek:

A betegek látásának javítása érdekében a retinasebészek mindig is próbálkoztak különböző műtéti megoldásokkal, igazán maradandó eredményt adó eljárás mindeddig nem született, időleges javulás azonban elérhető volt.

Napjainkban a műtéti technika lehetővé teszi azt az eljárást, mely során a szemsebész az ideghártyát 360 fokban körbemetszve, majd az alapjáról leválasztva elforgatja, és a még ép retinarészeket fekteti a korábbi beteg terület helyére. Ilyenkor az elforgatott szögnek megfelelően később szemizom műtétre is szükség van, hogy a kép újra egyenes legyen. A gyakorlatban a mérsékelt eredmények miatt ritkán alkalmazzák.

4. Látásjavító segédeszközök:

Azokban az esetekben, amikor az eddig említett beavatkozásokra nem alkalmas a beteg, vagy azok után is látásromlást él meg, esetleg az elért jó eredmény további javítására látásjavító segédeszközök széles választéka áll rendelkezésre.

Ezek igen egyszerű elven működnek: a látott képet akkorára kell felnagyítaniuk, hogy a meglévő ép területek működését kihasználva a páciens újra látásélményhez jusson. Ezen korrekciós forma mértékének a megállapítását az üzletben el tudjuk végezni.

Mivel ez a betegség a centrális látóterületet érinti, az olvasóképesség visszaadása az elsődleges cél. Az egyszerű kézi nagyítótól a világító nagyítókon át, különlegesen csiszolt olvasóléceken keresztül széles a választék. Kézimunkázáshoz, aláíráshoz különböző keretekkel látják el a nagyítókat, így kényelmesebbé téve a használatot. A szemüvegbe épített távcső a tévénézésben, a rátett olvasóelőtét az olvasásban segítheti a beteget. A kifejezetten nagy - több mint tizenkétszeres - nagyítási igényű betegeknél a televízióhoz csatlakoztatott kézi nagyító, az úgynevezett videolupe, illetve a különböző szkennerrel ellátott projektorok segíthetnek.

Ezeknek az eszközöknek a használata elszántságot és bizonyos szellemi frissességet, valamint nagy türelmet igényel, mert egy egészen új típusú olvasást kell megtanulnia a páciensnek.

Mivel a jó általános állapotú, szellemileg friss idős embereknél az olvasás kiemelt szerepet játszik a szórakozásban, ismeretszerzésben, az időskori makuladegeneráció gyógyítása nagymértékben javíthatja életminőségüket, visszaadva önállóságukat, kedves időtöltésüket.

​

Hivatkozások:

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/makuladegeneracio/415

​

​

Egyéb betegségek, melyek hatással lehetnek látására vagy módosíthatják dioptriáit:

​

Diabétesz - cukorbetegség

​​​

Magas vérnyomás

​​​

Arteritis temporalis:​

A vascularis (érgyulladás) eredetű fejfájások közt legtöbbször jól elkülöníthető az arteritis temporalis, melyet óriássejtes arteritisnek is neveznek. Ez aránylag ritka, ma immun eredetűnek tartott specifikus érgyulladás, mely elsősorban a koponya érrendszerének gyulladásos megbetegedése, valójában azonban általános megbetegedés. Az erek "gócos" gyulladása, mely az erek falának bizonyos területein megjelenő óriássejtek keletkezésével jár, főleg a feji fő verőér-rendszer ereiben.

Megjelenése és tünetei:

Típusos alakjában elsősorban az artéria temporális gyulladását és ennek az érnek a fájdalmasságát okozza. 60 éves kornál korábbi megjelenése ritka. Polimialgiás tüneteket okoz, temporális fejfájást, látászavart. A betegek a rágásban kifáradnak, a rágás bizonyos idő alatt fájdalmassá válik, az arteritis temporalisban szenvedő idős férfiak nem képesek kalapot viselni a halántéktáj fájdalmassága miatt.

Betegség lefolyása:

A vérsejtsüllyedés gyorsult, globulinszaporulat is kimutatható. A betegség bevezetője az esetek többségében az ún. polymyalgia rheumatica szindróma. Ez rossz közérzettel, hőemelkedéssel vagy lázzal, fogyással, csont- és izomfájdalmakkal járó megbetegedés, mely már 40 éves korban kezdődik. A beteg izmai merevségéről, fájdalmas fáradtságról panaszkodik, a jellemző egy vagy kétoldali halántéktáji fájdalom később keletkezik.

Az arteritis temporalis fájdalma legtöbbször rohamok formáját ölti. A fájdalom kisugárzik a homlok és a tarkó felé, néha a fogakba és a fülbe terjed. Hasogató, lüktető fájdalom, amely órákig tart, naponta többször, éjszaka is kínozza a beteget. Meleg hőmérséklet, máskor alkoholfogyasztás is szerepel a roham kiváltásában. A beteg oldalon az artéria temporalis kanyargós lefutású, kiemelkedik, nem lüktet, rajta néha érzékeny, apró csomócskák tapinthatók, környezete is duzzadt, felette a bőr piros lehet.

Kísérő tünetek:

A betegséget kísérő szemtünetek vakságot is okozhatnak, mely néha csak átmeneti. Diplopia, izombénulás előfordulása is ismeretes. Idősebb emberen amaurosis fugax megjelenése elsősorban arteritis temporalis gyanúját kelti. A carotiskeringés elégtelenségének következménye a rágóizmok gyors kimerülése is. A betegségnek természetesen vannak enyhe, rejtett formái is, ezekben csak az általános tünetek mutatkoznak.

A diagnózis biztonsággal a kanyargós, nyomásra fájdalmas, csomós temporális vagy occipitalis artériákról és ezek hisztológiai vizsgálatából állapítható meg. Jellemző a panaszok gyors javulása kortikoszteroidok hatására.

Halántéki fejfájást okozhat a migrén, a trigeminusneuralgia, sőt ideges állapot is. Idült migrén egyes eseteiben az azonos oldali artéria temporalis superficialis duzzadása és kanyargós lefutása szintén megfigyelhető. A fájdalom nagyjából az ér lefutása és elágazása mentén terjedhet és ezekben az esetekben az artéria temporalis törzsének lekötése és átmetszése gyógyulást hozhat. E migréneseteket, melyekben a fájdalom ergotamintartaráttal mindig megszüntethető, az általános tünetek hiánya is elkülöníti a valódi arteritis temporalistól.

A carotis externa ágaira is kiterjedő polyarteritis nodosa fiatalkorban meginduló betegség, amely súlyosabb általános tüneteket okoz, lázzal, eosinophiliával, vesebántalommal, hypertoniaval és idegrendszeri tünetekkel, neuritisekkel jár. A szövettani lelet hasonlíthat az arteritis temporalis szövettani képéhez, de óriássejtek nincsenek és legtöbbször megtaláljuk a jellemző göböket. Néha angiokardiográfia is felhasználható a diagnózisban.

Hisztamin injekciójával az arteritis temporalis fájdalmát is ki lehet váltani. Ilyenkor a Horton-féle hisztaminfejfájástól vagy más vascularis „cluster “fejfájásoktól kell e betegséget elkülöníteni. Ebben is elsősorban a kanyargós, heges, csomós, fájdalmas, nem pulzáló artéria tapintása, a gyorsult süllyedés és a fehérjekép változása segít. Mindez cluster fejfájásokban nem található meg.

​

​

​

​

​